Kultúrpartizán

Édith Piaf a tragikus élet szimbóluma: a franciák törékeny kis verebe szinte misztikus erőt, kitartást és makacs élni akarást jelentett és jelent ma is. Mindössze 47 sűrű, viszontagságos, de rendkívül értékes évet élt.

1915 december 19.-én látta meg a napvilágot Párizsban, Édith Giovanna Gassion néven. Apja artista, anyja utcai énekes volt, aki alig pár hónapos korában a nagymamánál hagyta kislányát egy kuplerájban. A gyenge fizikumú, de világítóan tehetséges Édith nehéz gyerekkort élt meg, többek közt a vaksággal is évekig küzdött egy 4 évesen elkapott fertőzés (szaruhártya-gyulladás) következtében. Csak 7 évesen nyerte vissza szeme világát. 17 évesen szülte meg első gyermekét, de a kislány két éves korában agyhártyagyulladásban meghalt.

Tovább»

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
Egyes számban kő a kő, többes számban kövek.
Nőnek nők a többese, helytelen a növek.

Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,
Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek.
Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek?
Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?

Csók - ha adják - százával jó, ez benne a jó.
Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden,
Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.

Tovább»

A stockholmi Allsång på Skansen nevű  fesztiválon 2010 nyarán a fellépők között ott volt a lengyel MozART Group is. Ezúttal rövid előjáték után Michael Jackson "Beat it" című dalát hangszerelték át vonósnégyesükre. Egészen pontosan három vonósra és egy  hegedűsből lett higanymozgású énekesre.

A MozART Group vonósnégyes nem először, és vélhetőleg nem utoljára bukkan fel blogomon. Aki kíváncsi a bemutatkozó anyagukra, az a Humorral a vaskalap ellen című bejegyzésemben találja első videójukat. Érdemes pár percet szánni rá.

Victor Borge egy post erejéig már megihletett engem a Kultúrpartizánon, de az olvasottsági adatokon felbuzdulva ma egy híres fellépését elevenítem fel Anton Kontra prímással.

A két zenészzseni egy stockholmi koncerten játszotta el a Monti Csárdást ráadásként. Borge bár ismerte a darabot hallomásból, de sosem játszotta a koncert előtt, ezért végig improvizálta Vittorio Monti legendásan nehéz Csárdását a hegedűt követve és támogatva.

Grétsy László és Vágó István ikonikus műsora, az Álljunk meg egy szóra! a bizonyíték arra, hogy minimális költségvetéssel is lehet remek műsort készíteni. Képminőség ide vagy oda, a szakértelem és az előadói stílus egyértelműen elviszi a hátán a produkciót.

Tovább»

Ha Mozartról és Verdiről megemlékeztem, nem hagyhatom ki, hogy ma van a Holocaust Emléknap is. Illényi Katica előadásában a Schindler listája című film zenéje következik:

Sűrű nap január 27-e a komolyzene történetében. Wolfgang Amadeus Mozart 255 éve ezen a napon született, Giuseppe Verdi 110 éve, Bartolomeo Cristofori -a modern zongora feltalálója- pedig 280 éve hunyt el.

Mindhárom művészről szép életrajzot tett közzé számos online és print kiadvány, ezért én inkább csak megkérlek, hogy tedd félre az előítéleteidet és tégy egy próbát velük.

Verdi emlékére a Három Tenort idézem meg, a Rigoletto egyik leghíresebb áriájával.  Placido Domingo, José Carreras, Luciano Pavarotti előadásában íme a La Donna E Mobile (Az asszony ingatag). Legszívesebben egy régebbi videót húztam volna elő a kalapból, méghozzá egy olyat, amint a kölyökképű Pavarotti még szinte kamaszkorában énekli ezt az operarészletet, de sajnos a YouTube irígy kis manói letiltották annak a felvételnek a beágyazását. (Megnézni azért lehet, ha IDE klikkelsz.)

Mozartot nálam a Los Desperados nevű lengyel(!) duó kelti ma életre, a Rondo Alla Turka révén.

Emlékeztek Bobby McFerrinre, arra a jópofa fickóra, aki a „Don't worry, be happy” című dalt énekelte a ködös múltba vesző 1988-ban? Hatalmasat robbantott a slágerlistákon, aztán eltűnt a popsüllyesztőben. Jelentkezzen, aki elkönyvelte őt „egyslágeres előadónak”! Tévedtetek.

Tovább»

Nemrég a Magyar Kultúra Napja alkalmából megemlékeztem Cseh Tamásról, és megemlítettem a bejegyzésben a Millenárison rendezett koncertet is, amelyen 8 előadóművész elevenítette fel Cseh Tamás legnépszerűbb dalait. Az MTV másnap műsorra tűzte a felvételt, ami szerencsére bekerült a nyilvános archívumba is. Íme:

Tovább»

Kamarás Iván nagyszerű kezdeményezése, a Mobilvers szerintem kevesebb részt élt meg, mint amennyit érdemelne. Az egyik kedvencem köztük Szacsvay László kétperces előadása. Pont olyan, mint maga a Mobilvers kezdeményezés: nehezen indul, de csoda lesz belőle.

Közeleg a Magyar Kultúra Napja, ami miatt fenyegető árnyként tornyosul fölém az Íráskényszer. Hiszen mégiscsak kultúrblogot vezetek, még ha fél éve is hánykolódik kormányzás nélkül a Kultúrpartizán a bájttengeren.

Mivel január 22. nem csak a Himnusz, hanem Cseh Tamás születésnapja is - valamint Tabáni Istváné és az enyém, de ezt csak kisbetűs bejegyzés – úgy gondoltam a kettő közül azzal foglalkozok „ünnepi” posztomban, amelyikről kevesebbet tudunk. Ezt a kritériumot figyelembe véve meglehetősen nehéz volt választani…

Tovább»

A népi és a modern zene világát nehéz összekötni: aki az egyiket isteníti, az a másikat többnyire lenézi. A vegyítésbe általában beletörik a művészek bicskája. A sok próbálkozó közül csak nagyon kevesek tudják azt megtenni, hogy a kirakósjáték elemeit ne káoszba halmozzák, hanem palotát építsenek belőlük. A Kerekes Band-nek sikerült!

Tovább»

Eddigi legolvasottabb bejegyzésem a „Humorral a vaskalap ellen” című szösszenet volt, és ezen felbátorodva most nagy kedvencemet, Victor Borgét szabadítom Rátok. Ezúttal a gyilkos eszköz egy zongora lesz, nomeg a klasszikus zenész frenetikus humora!

Tovább»

...s nem lennék játéka mindenféle szélnek.

Tovább»

Ma újítok! Úgy döntöttem ideje megtörni a blogon kialakult világvége hangulatot.  Esküszöm nem szándékosan csináltam… de visszaolvasva az egészet azt látom, hogy Gryllus Vilmos egyedül tartja a vidámság frontját a bejegyzésekben. Küldök neki erősítést.

Elsősorban azoknak ajánlom ezt a videót, akiket egy hegedűvel ki lehet kergetni a világból, és a komolyzenét unalmasnak tartják. A MozART Group okoz majd nekik pár vidám percet.

Tovább»

Elhunyt Kállai Ferenc Kossuth- és Jászai Mari díjas Érdemes Művész, a Nemzet Színésze. Az örök Tanú. A színészt 85 éves korában, 2010. július 11-én érte a halál. Nem érzem magam arra hívatottnak, hogy pontosabb életrajzi adatokkal tűzdelt életművet írjak Róla, mint amilyet a lexikonok közölnek, vagy jobb nekrológot kanyarintsak, mint a Kossuth Rádió vagy a Magyar Televízió. Egy mondat azonban megragadt bennem, ahogy a búcsúcikkeket olvastam. „A művészt a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma saját halottjának tekinti.”

Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. Saját halottja. Biztos jót akartak ezzel: el akarták ismerni az érdemeit, hangsúlyozni fontosságát, de mégis úgy hangzik a mondat, mintha Orwell 1984 című könyvében szerepelne. Mintha a színész egy ásványkincs lenne, az állam tulajdona, amit nehéz volt előbányászni, finomítani és áruba bocsájtani, és most a hatóság birtokosi jogot formálna a puszta porhüvelyére is.

Tovább»

Elégedetlenek vagyunk az egzisztenciánkkal, a karrierlehetőségeinkkel, a magánéletünkkel, a múltunkkal, jelenünkkel, jövőnkkel. Szükségünk van egy jobb számítógépre, menő telefonra, gyorsabb internetre, plazmatévére, modernebb autóra. Feltétlenül kell még egy pár cipő, még egy napszemüveg, még egy télikabát.

Mielőtt legközelebb áldoznál a fogyasztói társadalom oltárán, hallgasd meg Galambos Erzsi átütő előadásában Zsüti (G. Dénes György) dalszövegíró, költő balladáját. Horror-sztori, gyerekdalnak álcázva …nekem borsódzott a hátam a hangulatától, a történetétől.

Tovább»

Vannak versek, amik filozófiáról, vallásról, etikáról szólnak. Vannak versek, amikből más emberekre ismerek. …és vannak versek, amik olyanok, mintha tükörbe néznék. Rilke Párduca például nem csak a párizsi állatkertben rója végeláthatatlan köreit, hanem számtalan ember lelkét szimbolizálja. Az elmagányosodást, a halott reményeket, a létezéssé silányuló Életet.

Tovább»

Szerintem bizonyos intelligenciahányados felett az ember vagy bolondul a zsenialitásért, vagy a zsenialitásba bolondul bele. Szőke András határozottan túllépte az első kategóriámat.

Tovább»

Tanuld meg ezt a versemet,
mert meddig lesz e könyv veled?
Ha a tied, kölcsönveszik,
a közkönyvtárban elveszik,
s ha nem: papírja oly vacak,
hogy sárgul, törik, elszakad,
kiszárad, foszlik, megdagad
vagy önmagától lángra kap,
kétszáznegyven fok már elég –
és mit gondolsz, milyen meleg
egy nagyváros, mikor leég?
Tanuld meg ezt a versemet.

Tovább»